Feladatok és hatáskörök

• a Szlovén Köztársaság bíróságai és közigazgatási hatóságai előtt 

Az Állami Ügyvédi Hivatal törvényi felhatalmazás alapján (ex lege) képviseli az államot és az állami hatóságokata Szlovén Köztársaság bíróságai előtt. A fizetésképtelenségi eljárásokban – a kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosításból, valamint a kötelező egészségbiztosításból eredő követelések bejelentése és érvényesítése során, amelyek beszedésére a törvény szerint a Szlovén Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága jogosult, a Hivatal a Szlovén Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Intézetet, illetve a Szlovén Egészségbiztosítási Intézetet is képviseli, amennyiben e szervek nem mondanak le e jogukról. A közügynökségek, a közalapok, a közintézetek, a gazdasági közintézetek, az önkormányzati helyi közösségek, a közszolgálati állami vállalatok, valamint a teljes egészében állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok kezdeményezhetik, hogy a Szlovén Köztársaság bíróságai előtt folyó, számukra és az állam számára kiemelt jelentőségű eljárásokban az Állami Ügyvédi Hivatal lássa el képviseletüket. A Hivatal a fenti jogalanyok képviseletét az állami főügyvéd indoklással ellátott véleménye alapján elutasíthatja.

Az Állami Ügyvédi Hivatal a Szlovén Köztársaság közigazgatási hatóságai előtt meghatalmazás alapján képviseli az érintett szervezeteket. Az Állami Ügyvédi Hivatal köteles elfogadni az állam és az állami hatóságok képviseletére vonatkozó meghatalmazást. A közügynökségek, a közalapok, a közintézetek, a közgazdasági intézmények, az önkormányzati helyi közösségek, a közszolgálati állami vállalatok vagy a teljes egészében állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok képviseletére vonatkozó meghatalmazást azonban a közigazgatási szervek előtti eljárásokban a Hivatal – az állami főügyvéd indoklással ellátott véleménye alapján – elutasíthatja.

Az Állami Ügyvédi Hivatal rendszeresen, valamint az általa képviselt szervezetek kérelmére tájékoztatást ad az általa képviselet ügyekben.

• a külföldi bíróságok, a külföldi választottbíróságok, a nemzetközi bíróságok és a nemzetközi választottbíróságok előtt

Az Állami Ügyvédi Hivatal képviseli a Szlovén Köztársaságot a külföldi bíróságok, a külföldi választottbíróságok, valamint a nemzetközi bíróságok, továbbá a nemzetközi választottbíróságok előtt. Az állami ügyvéd, illetve az adott ügyben eljáró más, az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt a Szlovén Köztársaságot képviselő személy iránymutatásainak megfelelően az államot képviselheti a Szlovén Köztársaság állandó képviseleténél akkreditált jogi tanácsadó is. Ez a jogi tanácsadó az Európai Tanács mellett működő állandó képviselet tagja, akit az igazságügyi miniszter javaslatára, a külügyekért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával a Szlovén Köztársaság kormánya nevez ki.

Az Állami Ügyvédi Hivatal vagyonjogi ügyekben jogi tanácsot nyújt az államnak és az állami hatóságoknak.

Az állami hatóság megkeresésére az Állami Ügyvédi Hivatal jogi véleményeket alkot a Szlovén Köztársaság vagyoni és egyéb jogainak, valamint érdekeinek védelmével összefüggésben. Emellett jogi véleményt ad arról is, hogy az állami hatóságok álláspontjai és eljárása összhangban áll‑e a Szlovén Köztársaság bírósági gyakorlatával, továbbá a nemzetközi bíróságok és a nemzetközi választottbíróságok ítélkezési gyakorlatával. Az Állami Ügyvédi Hivatal nem utasíthatja el megkeresés esetén a jogi vélemény elkészítését.

Hasonlóképpen javasolhatja egyedi jogi vélemény kidolgozását a Szlovén Köztársaság vagyonjoga, egyéb jogai és érdekei védelme érdekében közügynökség, közalap, közintézmény, közgazdasági intézmény, önkormányzati helyi közösség, közszolgálati állami vállalat vagy teljes egészében állami tulajdonú gazdasági társaság. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az ügy közvetlen hatással van az állami pénzeszközökre. Az Állami Ügyvédi Hivatal az állami főügyvéd indoklással ellátott véleménye alapján elutasíthatja az ilyen jogi vélemény megfogalmazását, ugyanakkor a kezdeményező fél kiemelt jelentőségű ügyekben kérelmezheti, hogy a Szlovén Köztársaság Kormánya hozzon döntést az Állami Ügyvédi Hivatal véleményalkotási kötelezettségéről.

Bárki, aki az állam vagy állami hatóság ellen peres vagy más eljárást kíván indítani, köteles előzetesen kezdeményezheti az Állami Ügyvédi Hivatalnál, hogy a peres vagy más eljárás megindítása előtt békés úton rendezzék a vitát. Az előzetes eljárás lefolytatása ugyanis kötelező előfeltétele a peres vagy egyéb eljárás megindításának.

Ha az előzetes eljárás során nem jön létre megállapodás a vita békés rendezéséről, és a perindítást vagy egyéb eljárást tervező fél nem nyújt be a bíróságnak igazolást a békés vitarendezési kísérlet sikertelenségéről, a bíróság a keresetet végzéssel elutasítja. 

Az előzetes eljárás felei tehát az állam vagy az állami hatóság, valamint az a személy, aki peres vagy egyéb eljárást szándékozik indítani az állam vagy az állami hatóság ellen.
Az eljárás azon a napon kezdődik, amikor az Állami Ügyvédi Hivatal kézhez veszi a vita békés rendezésére irányuló kérelmet. 

Az előzetes eljárásból származó valamennyi adat bizalmas jellegű, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodtak meg. 

Az előzetes eljárás a vita békés rendezéséről szóló megállapodás megkötésének napján, illetve – megállapodás megkötésének hiányában – legkésőbb három hónap elteltével zárul le. 
Az előzetes eljárásban minden fél maga viseli saját költségeit.

A vita békés rendezésére irányuló előzetes eljárás nem kezdeményezhető közigazgatási eljárásokban és közigazgatási vitákban, birtokháborítási eljárásokban, végrehajtási jogcím alapján folyó végrehajtási eljárásokban, munkajogi jogok érvényesítésére irányuló eljárásokban, szociális jogok érvényesítésére irányuló eljárásokban, valamint nem peres eljárásokban.

Ha az Állami Ügyvédi Hivatal és az általa képviselt alany nem jut megállapodásra az előzetes eljárás keretében, az állami ügyvéd vagy a képviselt szervezet kérelmezheti a Kormány Egyezségi Tanácsának véleményét.

Az Állami Ügyvédi Hivatal a közigazgatási jogvitákban a közérdek képviselőjeként jár el. Feladata kettős. Egyrészt, ha az Állami Ügyvédi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy konkrét ügyben a közigazgatási határozat a közérdek sérelmére jogsértő, akkor keresetet indíthat a vélelmezhetően jogsértő határozat ellen. Másrészt a kormány is elrendelheti, hogy az Állami Ügyvédi Hivatal egy adott ügyben keresetet nyújtson be, ha úgy értékeli, hogy a közérdek védelme ezt szükségessé teszi.

A kereset benyújtására a közigazgatási határozat kézbesítésétől számított 30 nap áll rendelkezésre. Mivel a közérdeknek nincs tételes jogi definíciója, az Állami Ügyvédi Hivatalnak tartalmilag kell meghatároznia, hogy az adott ügyben mi tekinthető közérdeknek. Ide tartozhat többek között az élet és az egészség védelme, a közrend és a köznyugalom fenntartása, a közbiztonság, a jelentős értékű vagyon védelme, a természeti és épített környezet megóvása, valamint a kulturális örökség védelme, stb. Ugyanakkor világos határvonalat kell húznia az egyéni magánérdek és a közérdek védelme között.

A bíróság az ügy valamennyi körülményét mérlegelve határozza meg, hogy mi minősül közérdeknek, és ennek alapján értékeli a két versengő érdek – az egyén jogi érdekének vagy jogának védelme, illetve a közérdek védelme – közötti viszonyt. A közérdek védelmét ebben az eljárásban az Állami Ügyvédi Hivatal biztosítja.

Az Állami Ügyvédi Hivatal nem illetékes más jogi személy vagy magánszemély részére jogi kérdésekben tanácsadást nyújtani, illetve képviseletére. Az Állami Ügyvédi Hivatal továbbá nem illetékes arra, hogy beavatkozzon olyan bírósági eljárásokba, amelyekben a felek nem a Szlovén Köztársaság, hanem más természetes vagy jogi személyek, és nem jogosult ezeknek az eljárásoknak sem a szabályszerűségét, sem a törvényességét, sem pedig a bírósági határozatok helyességét ellenőrizni. A konkrét bírósági eljárások eljárásjogi és anyagi jogi jogszerűségének vizsgálata ugyanis az érintett felek számára a rendes és rendkívüli jogorvoslati rendszer keretében biztosított.